Szenvedélyesen szeretjük a könyveket!

Tudod honnan ismerem Momó manót?

Hat éves koromban találkoztam először Momó manóval.

Éppen az óvoda felé sétáltam, (igen, abban az időben nagycsoportos koromban már egyedül jártam óvodába. Persze az óvoda is nagyon közel volt.)

A Bagolyvár nevű óvoda mellett sétáltam, ahol a járdát egy sor virágzó cserje szegélyezte. Éppen csodáltam a növény apró, fehér virágait, amikor a bokor aljánál valami mozgást vettem észre.

Először nem is hittem a szememnek! Egy kb. 10 cm.-es apró emberke kukucskált ki a levelek közül. 

Félhosszú, barna haja volt, és sötétkék rikkancs sapkája. Klasszikus kék-fehér kockás inget, kék mellényt, kék bokáig érő nadrágot, és barna, fűzős magasszárú csizmát viselt.

Láthatóan ő is megijedt tőlem. Mivel még gyerek voltam, könnyen beszédbe elegyedtem vele. Kiderült, hogy Momónak hívják, és éppen az emberek világában kalandozik.

Ugyanis a manók a föld alatt, tágas barlangokban laknak, melyeknek lyukas a teteje, így bejut hozzájuk a napfény. A barlangokat járatok kötik össze, amiben hörcsögszekerek hozzák-viszik a manókat, és a termékeiket. Minden manóváros egy szakma köré épül, és a szakmát gyakorló manók lakják. Ilyen például Asztalosváros, vagy Kovácsváros is. Momó Asztalosvárosban lakott, mivel az apukája asztalos volt. 

Kiderült, hogy éppen szállást keresett a bokor aljában, amikor találkoztunk. Sajnos nem vihettem haza, mert nagyon kicsi volt a házunk (csupán egy szoba), és nem tudtam hová rejteni. De attól a naptól kezdve minden nap beszélgettünk, így megismertem a manók csodálatos életét, és Momó kalandjait.  

Sok izgalmas kalandban volt része neki és a barátainak. Igyekeztem ezeket a történeteket leírni, és még nagyon sok történet van, amit el kell mesélnem.

Tarts velem, és legyél része a kalandoknak!

Hechlovszky Krisztina